Ligandum disszociáció és asszociáció

Szinte minden katalitikus folyamatban előfordul legalább egy ligandum disszociációs és/vagy asszociációs lépés. Ahogy például sok esetben a katalizátor prekurzorból kialakul az “igazi” katalizátor, az gyakran egy Lewis-bázis jellegű (pl. CO, PPh3) ligandum disszociációja formájában történik. Egy PdL4 → PdL3 + L lépés esetén a fém vegyértékelektronjainak száma kettővel, a koordinációs szám eggyel csökken. A palládium oxidációs száma viszont nem változik.

Ha az érkező vagy távozó ligandum Lewis-sav karakterű, akkor jellemzően nem változik sem a fém vegyértékelektronjainak száma, sem az oxidációs szám, egyedül csak a koordinációs szám. Két ilyen esetet mutat be az 5.3 ábra a kénatomján keresztül koordinálódó kén-dioxid ligandummal.

5.3. Ábra: Kén-dioxid ligandum koordinációs/disszociációs reakciója transz-IrCl(CO)(PPh3)2 (a)transz-Fe(CO)2(P(OPh)3)2 (b) komplexekkel.
\includegraphics[width=1.0\textwidth]{elemi/irso2diss}