Suzuki-Miyaura-kapcsolás

A Suzuki-Miyaura reakció általános reakcióegyenlete a 7.8 ábrán látható. A Suzuki-kapcsolás előnyei között megemlíthetők az enyhe reakciókörülmények, a boronsavak kevésbé toxikus jellege és könnyebb hozzáférhetősége.Miyaura and Suzuki [1979], Miyaura et al. [1979] Sok esetben lehetséges a víz, mint oldószer használata is. Mindezek alacsonyabb költségeket is jelenthetnek.

**Ábra 7.8.:** A Suzuki-Miyaura reakció általánosított formában.
$\includegraphics[width=60mm]{keresztkapcs/Suzuki}$

A katalizátor általában palládium-komplex, azonban ismertek példák a NiCl₂(difoszfin) komplexek alkalmazására is. A bórorganikus vegyületek közül elsősorban az aril-boronsavak említésre méltóak, mivel aránylag olcsóbbak és sokféle elérhető a kereskedelemben. Oldószerként a vízen kívül szóba jöhet még a DMF, toluol, THF, vagy dioxán. A bázis lehet NEt₃, vagy a szervetlenek közül K₂CO₃, Cs₂CO₃, KO^tBu, esetleg NaOH.

A reakció mechanizmusa (7.9. ábra) (a Pd(0) katalizátor kialakulásától eltekintve) itt is az aril (vagy alkenil) halogenid oxidatív addíciójával indul, mely gyakran egyben a sebességmeghatározó lépés is (1). Az addíció cisz komplexhez vezet, azonban az könnyen izomerizálódik transz komplexszé, de a koordinatíve telítetlen, egy foszfin ligandumot tartalmazó komplexek jelenléte sem zárható ki. A bázis (a példában NaO^tBu) ezen a ponton elviszi a halogenidet, a terc-butanolát csoport viszont a palládium koordinációs övezetében marad (2).

**7.9. Ábra:** A Suzuki-Miyaura reakció általános mechanizmusa.
$\includegraphics[width=80mm]{keresztkapcs/Suzuki_mech}$

A boronsav származék bázis távollétében egyáltalán nem reagál a palládiummal, ezért a feltételezések szerint a bázisnak szerepe lehet a boronsav aktiválásában is és a boronát az, ami részt vesz a transzmetallálás lépésben (3). A transzmetallálás során az R¹ funkciós csoport átkerül a palládiumra, míg a bór elviszi a palládiumon levő bázist. Végezetül az R¹ és R² csoportok új C-C kötést alakítanak ki és az R¹-R² termék reduktív elimináció formájában távozik a palládiumról.

Ipari példaként megemlíthető a Boscalid előállításához szükséges egyik közti termék. A Boscalid a BASF által készített gombaölő szer, melyből évente több mint 1000 tonnát gyártanak és adnak el. A reakció tolulol/víz kétfázisú közegben játszódik le, Pd(PPh₃)₄ katalizátor prekurzor és fázistranszfer katalizátor jelenlétében (7.10. ábra).

**7.10. Ábra:** A Boscalid előállításának első lépése Suzuki-Miyaura kapcsolással.
$\includegraphics[width=100mm]{keresztkapcs/boscalid}$