Anionos σ-donor ligandumok

Az ebbe a csoportba tartozó ligandumok átmenetifémekkel alkotott kötései állnak a legközelebb a hagyományos értelemben vett 'shared-shell' kovalens kötéshez, mivel a viszontkoordináció ennél a kategóriánál nagyjából elhanyagolható, különösen az alkil komplexeknél. Ezzel együtt, ezeket is gyakorta kételektronos donorként szoktuk kezelni, melyhez így egy negatív töltés tartozik.

**3.1. Táblázat:** Anionos σ-donor ligandumok típusai
Ligandum	Képlet	Példa
Hidrid	-H	$\includegraphics[width=\piccol]{ligands/pelda_hidrid}$
Alkil	-R	$\includegraphics[width=1.45\piccol]{ligands/pelda_metil}$
Alkilén	-[CR₂]_n	$\includegraphics[width=1.28\piccol]{ligands/pelda_alkilen}$
Aril	-Ar	$\includegraphics[width=2.35\piccol]{ligands/pelda_ptaril}$
Alkenil	-CR=CR₂	$\includegraphics[width=1.7\piccol]{ligands/pelda_alkenil}$
Alkinil	-C≡CR	$\includegraphics[width=1.5\piccol]{ligands/pelda_alkinil}$

A létező legegyszerűbb ligandum a hidrogénatom, melyet általában hidridionként kezelünk (:H^-). Ezt a megközelítést némi fenntartással érdemes érdemes figyelembe venni, mert ugyan a legtöbb esetben mind kísérleti (¹H NMR), mind elméleti vizsgálatok megerősítik ezt a képet, de vannak olyan példák, mint a HCo(CO)₄, ahol a hidrogén kifejezetten savas karaktert mutat. Számos olyan reakciót ismerünk, ahol a hidrid komplexek megléte egyenesen kulcsfontosságú a reakció szempontjából. A fémhidridek alkénekkel végbemenő beékelődési reakciója nélkül nem működnének olyan reakciók, mint az olefin hidrogénezés vagy a hidroformilezés.

A 3.1 táblázatban szereplő egyéb esetek legtöbbször közti termék formájában fordulnak elő különféle katalitikus ciklusokban. Az alkil komplexek szintén jelen vannak (bár általában a rövid élettartamuk miatt nem mutathatók ki) az alkén hidrogénezés és hidroformilezés során. Az aril és alkenil komplexek a keresztkapcsolási reakciók kulcsintermedierjei. Az alkin komplexek acetilén polimerizáció során fordulnak elő.