Alkén izomerizáció

Alkén izomerizációnál a reakció elemi lépései a beékelődés (inzerció) és a $\beta $-elimináció. Az izomerizáció bekövetkezhet célzott reakcióként, vagy (gyakran nem kívánatos) mellékreakcióként például Heck-reakció, hidrogénezés, vagy hidroformilezés során. Katalizátorként leggyakrabban az általánosan LnMH képlettel jelölt monohidridek jöhetnek szóba, az átmenetifémek köre elég nagy; lehet Rh(I), Co(I), Pd(II), Ni(II), Pt(II), Ti(IV), vagy Zr(IV). Néhány konkrét példaként megemlíthető a HCo(CO)4, HNiCl(PR3)2, HRh(PPh3)3, NiCl2(PR3)2, a PdCl2(PhCN)2, vagy akár a Pd(OAc)2. Liu et al. [2019]

A végtermék a termodinamikailag legstabilisabb olefin, az átalakulás lehet terminális $\rightleftharpoons $ internális, vagy diéneknél izolált $\rightleftharpoons $ konjugált. A reakció elemi lépéseit a 6.7. ábra mutatja be. Látható, hogy Markovnyikov addíció esetén (azaz a fémről a hidrid a több hidrogént tartalmazó szénatomra vándorol) két végkimenetel képzelhető el: a $\beta $-elimináció végbemehet az izomerizált termék irányába, de visszakaphatjuk a kiindulási terminális olefint is.

6.7. Ábra: Az alkén izomerizáció lépései: olefin beékelődése a M-H kötésbe, majd $\beta $-elimináció.
\includegraphics[width=105mm]{izomerizacio/alkizomsteps}

Bizonyos rendszereknél előfordulhat a $\eta ^3$-allil intermedieren keresztül végbemenő reakció is (6.8. ábra).

6.8. Ábra: Olefin izomerizáció Pd-$\eta ^3$-allil komplexen keresztül.
\includegraphics[width=85mm]{izomerizacio/alkizomallil}

A reakció megjelenése sokszor tömény bosszúságot eredményez, azonban vannak a gyakorlati hasznosíthatóságra is esetek. Például a mentol mircénből történő előállításának egyik kulcslépése az allilamin enantioszelektív izomerizációja énaminná (6.9. ábra).

6.9. Ábra: Allilamin izomerizációja, mint a mentol mircénből történő előállításának egyik kulcslépése.
\includegraphics[width=100mm]{izomerizacio/olefizommentol}

Másik ipari alkalmazásként kiemelhető a vinilnorbornén izomerizálása titán katalizátorokkal (6.10. ábra). A keletkező dién az EPDM (etilén-propilén-dién-monomer) szintetikus műgumi egyik alapanyaga.

6.10. Ábra: Vinilnorbornén izomerizálása titán-hidrid komplexekkel.
\includegraphics[width=0.5\textwidth]{izomerizacio/vinnorb}

Noha a propionaldehid előállítása az iparban nem így történik (hanem az etilén hidroformilezésével), az allil-alkohol izomerizációja jól illusztrálja a reakció mechanizmusát. A termékként keletkező $E$-1-propenol átrendeződik a stabilisabb keto formába. A reakciót a nagyobb CO nyomás inhibeálja, mivel lecsökkenti a rendelkezésre álló katalitikusan aktív koordinatíve telítetlen HCo(CO)3 komplex koncentrációját. A kiindulási HCo(CO)4 viszont Børnsted-savas karakterű, így nehézvízzel viszonylag könnyű előállítani a deuterált DCo(CO)3 komplexet.

6.11. Ábra: Allil-alkohol izomerizációja kobalt-karbonil-hidrid katalizátor jelenlétében
\includegraphics[width=0.6\textwidth]{izomerizacio/allilalkizom}

A deuterált katalizátorral kapott termékek 1H NMR spektrumát megvizsgálva látható, hogy a deuterálatlan propionaldehid metilén protonjai a formil és a metil csoportokkal való kölcsönatás miatt kvartett dublettje jelet adnak. Ugyanez a jelforma jelentkezne az anti-Markovnyikov (CH3CHDCHO) termék esetében is. (Csak ilyenkor a metilén csúcs integrálja kisebb.) A Markovnyikov-terméknél azonban, amikor a deutérium a terminális szénatomra kerül, triplett dublettje jelformát kapunk (6.12. ábra).

6.12. Ábra: Szimulált NMR spektrum, mely a propanalok közül a deutérium mentes (metilén: qd) és a deuterált Markovnyikov-termék (metilén: td) közti különbséget hivatott szemléltetni. (A kémiai eltolódások nem teljesen egyeznek a kísérleti értékekkel.)
\includegraphics[width=1.0\textwidth]{izomerizacio/propanalokNMR}