Kumada-kapcsolás

A Kumada-reakció fémorganikus vegyületként Grignard-reagenseket használ (7.19. ábra), így érvényesek rá mindazon hátrányok, amiket a Grignard-reagensekkel kapcsolatban fel szoktak sorolni (érzékenység, heves reakció nedvességgel, csak éteres/THF-es oldatban tárolható igazán, stb.). Névadója Makoto Kumada (Kyotói Egyetem).Tamao et al. [1972]

**7.19. Ábra :** A Kumada-kapcsolás általános formában.
$\includegraphics[width=80mm]{keresztkapcs/kumada_eq}$

A reakció mégis lehet előnyös az egyéb kapcsolási reakciókkal szemben, például ily módon viszonylag kényelmesen lehet $sp^3$ szeneket kapcsolni. A 7.20. ábrán látható esetnél a nikkel(II)-klorid diének jelenlétében fejti ki hatását (valószínűleg itt is redukciót és komplexálást követően); így szelektíven és jó hozammal állíthatók elő hosszú szénláncú szénhidrogének.

**7. 20.Ábra:** Tetradekán előállítása Kumada-kapcsolással.
$\includegraphics[width=80mm]{keresztkapcs/kumada_alk}$