![\includegraphics[width=1.0\textwidth]{hidroformil/pthf_mechabrav}](img187.png)
|
A tulajdonképpeni katalizátor a prekurzor komplex hidrogénezése során alakul ki,Wender et al. [1953] majd a katalitikus reakció ennek átmenetifém-hidrido komplexre történő olefin koordinációjával indul.
A hidrogénezés Co2(CO)8 prekurzor esetében a H2 addícióját követően két monomer komplex kialakulásához vezet, kloro ligandumot tartalmazó komplexeknél HCl elimináció megy végbe, míg a Rh(acac)(CO)2 komplexből az acetilaceton távozik. A reakció az alkén fém-hidrogén kötésbe történő vándorlásos beékelődésével folytatódik (olefin inzerció), mely, mint ahogy azt a 5.1.2 fejezetben láttuk, valójában inkább a hidrido ligandum valamelyik (eredetileg alkén) szénatomra történő vándorlását jelenti. Ha az olefin az etilénnél nagyobb szénatomszámú, akkor itt elágazik a reakciómechanizmus, ugyanis attól függően, hogy a hidrid melyik szénatomra kerül át, alakul ki elágazó, vagy lineáris átmenetifém-alkil komplex. Ha az alkén prokirális, akkor az elágazó alkil komplexek között már megjelenik a két optikai izomer is. A koordinatíve telítetlen komplexre általában exoterm reakcióban koordinálódik egy szén-monoxid a külső gáztérből, majd ez karbonil ligandumként beékelődik a fém-alkil szén kötésbe, ily módon koordinatíve telítetlen acil-komplex izomerek alakulnak ki. A dihidrogén molekula oxidatív addíciója ezen acil-komplexekre történik meg, majd az így létrejövő dihidrido-komplexek egyik hidrogénje átkerül az acil szénre a reduktív eliminációs lépés során. A körfolyamat végeztével megkapjuk az aldehid termékeket, és visszakapjuk a hidrido-komplex katalizátort.