Ahidrogénezés a homogénkatalitikus reakciók között egyike a legtöbbet kutatott folyamatoknak. A szubsztrátumok telítetlen molekulák, melyek általában molekuláris dihidrogén segítségével válnak telítetté. A katalizátorok többnyire fémkomplexek, például a ródium vagy ruténium vegyületei, melyek képesek növelni a reakciósebességet és biztosítani a szelektivitást. Az ilyen típusú hidrogénezési reakciók különösen fontosak a finomkémiai iparban és a gyógyszeriparban, mivel lehetővé teszik a nagy tisztaságú termékek előállítására irányuló precíz szintéziseket.
Noha a hidrogén alkénekkel való reakciója exergonikus, a nagy aktiválási szabadentalpia sok esetben akadályt jelent. A hidrogén kettőskötésre történő koncertikus addíciója szimmetriatiltott folyamat, a katalizátorok viszont a többlépéses reakcióútvonalakkal már megoldást jelenthetnek erre a problémára.
A homogénkatalitikus hidrogénezésre az első dokumentált példa 1938-ból származik, és Calvin nevéhez fűződik, aki p-benzokinont hidrogénezett réz-acetáttal. Egy évvel később Iguchi az első Rh-tartalmú rendszerekkel kapott eredményeit tette közzé. Az igazi áttörést azonban a Rh-foszfin rendszerek hozták el az 1960-as évektől kezdve, elsősorban az alkének hidrogénezése terén.